Barion Pixel
1

KÉNYELMES, GYORS ÉS PONTOS HÁZHOZSZÁLLÍTÁS!

Termékek

PROFESSZIONÁLIS MANIKŰR TERMÉKEK

Termékek

 

Otthon tartott akváriumi halaink megfelelő etetése felelős tartásuk elhanyagolhatatlan része.

 

Az akváriumi halak nem megfelelő etetése rengeteg problémát okozhat, az akvárium vízében lévő mikrobiológiai egyensúly felborulását vagy akár a halak pusztulását is. Fontos ismernünk a tartott halfajaink természetes étkezési szokásait és azt követni otthoni táplálásukban is, ha ezt nem tesszük, akármennyit is etetjük őket, alultápláltak lehetnek, ami különböző hiánybetegségek kialakulásához vezethet, immungyengéké és betegségre fogékonyakká válhatnak.

 

 

 

Milyen gyakran etesd akváriumi halaid

 

 

Az olyan táplálkozási szokásokra visszavezethető betegségek, mint pl. a kettes típusú cukorbetegség a halaknál is léteznek, ezért fontos az etetés rendszeressége. Az etetés gyakorisága fajonként és életkor alapján is eltérhet, pl.: ivadékokat, vagy a sügérfélék egy részét érdemes akár naponta többször is, míg a gömbhalak többségét elég csak 2-3 naponta egyszer etetni. De a leggyakrabban tartott halak kifejlett egyedei akár 5-6 napot is kibírnak etetés nélkül, ugyanakkor érdemes minden nap, naponta egyszer, lehetőleg ugyan abban az időpontban etetni, és hetente egy alkalommal kihagyni az etetésüket. Az azonos időpontban történő etetés lényege, hogy az alapvetően bujkáló életmódot folytató halak (mint pl.: kuli-kuli) is megtanulják, hogy mikor kell előjönniük az élelemért.

Párduccsík Kuli-Kuli
Párduccsík Kuli-Kuli

A hetente egyszer kihagyott etetés pedig segíti halainkat a méregtelenítésben, valamint ráveszi őket, hogy az akváriumban fellelhető maradékokat összeszedjék, tisztántartva ezzel akváriumunkat. A koplaló nap nem kötelező, viszont száraz (főleg színezett) eleségek esetén ajánlott megtartani.

 

Halak táplálkozási formái

 

Az akváriumban tartott halaink táplálkozásukat tekintve három fő csoportba sorolhatóak:

  1. Ragadozók
  2. Mindenevők
  3. Növényevők

 

 

 

 

1. Ragadozók halak

A ragadozó halak nem egyenlőek a „rabló” halakkal, bár ezek is ebbe a csoportba tartoznak. Esetünkben a ragadozó a „húsevő” halakat jelenti, amik tápláléka főként alsóbbrendű rákokból, férgekből, planktonokból áll, és csak kevés fajnál jelenik meg a kifejezetten kisebb halakkal való táplálkozás.

 

2. Mindenevő halak

A legtöbb tartott díszhal ebbe a csoportba tartozik, táplálékuk általában tartalmaz alsóbbrendű rákokat, férgeket, planktonokat, algát, vízbe hullott gyümölcsöket, biofilmet, telepes baktériumokat, de nagyjából bármit, ami szembe jön velük megpróbálnak megenni.

 

3. Növényevő halak

Csak úgy, mint a ragadozóknál itt is két táplálkozási formát különítünk el. Vannak a kimondottan algára specializálódott, valamint a növények különböző részeit lelegelő halfajok. Ezek a halak többnyire egyáltalán nem, vagy csak elhanyagolható mértékben fogyasztanak állati fehérjét, ha mégis azt többnyire csak talált dögök elfogyasztásával vagy fészkek kirablásával, ikrák formájában teszik.

 

 

Megfelelő táplálék kiválasztása akváriumi halak számára

 

 

A fent említett táplálkozási formák kielégítéséhez ma már rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre, már-már annyi, hogy a megfelelő haltáp kiválasztása is külön gondot tud okozni.

 

Száraz haleleségek

 

Ez a legkönnyebben hozzáférhető, legáltalánosabban elterjedt és legkönnyebben használható táptípus. Kifejezetten faj specifikusan kifejlesztett és általánosan bármelyik halfajnak adható formában is kapható, az elképzelhető minden méretben, csomagolásban és formában. Ennek kiválasztásakor érdemes faj specifikusat választani, vegyes akvárium esetén, ha kell, ezek keverékét otthon előállítani. Amennyiben nem a legolcsóbbat vesszük le a polcról, hanem minőséget választunk, úgy kielégítő lehet a legtöbb díszhal számára. Főként mindenevő és növényevő halak számára alkalmasak, de ragadozók kiegészítő táplálékaként is használhatjuk, amennyiben azok elfogadják. Három formában kaphatóak.

  • Lemezes
  • Granulátum
  • Tabletta

 

Lemezes tápok


Ezek a tápok a vízfelszínen maradnak, nagyon lassan süllyednek el, ezért főként felszínről táplálkozó halak etetésére alkalmasak, kizárólag ilyen tápok használatakor a talajlakó halaink éhen maradhatnak, ezért olyan esetekben használjuk, ha nincsenek talajlakó halaink. Ha vannak, akkor egészítsük ki a talajlakó halaknak megfelelő, gyorsan süllyedő granulátumokkal vagy tablettákkal.

Lemezes haltáp - lemezes haleledel

 

Granulátumok


A legtöbb faj etetésére alkalmas verziókat és méreteket fejlesztettek ki belőle, van lassan vagy gyorsan süllyedő, az egészen apró nano halaknak való 0,2-0,3mm-es szemcseméretűtől egészen a 20mm-esig.

Akváriumi haleledel, granulátum szemcseméretek
Akváriumi haleledel, granulátum szemcseméretek

 

A megfelelő kiválasztását követően bármilyen szárazeleséget elfogadó fajnak adható. Kiválasztásakor figyeljünk a halaink méretére, és ha vannak olyan halaink, akik a vízfelszínről táplálkoznak, akkor válasszuk a lassan süllyedő típusokat, hogy mindenkinek jusson belőle elegendő.

Akváriumi hal eledel, granulátum

 

Tabletták


Többségében talajlakó halak számára lettek kifejlesztve, viszont már elérhető belőlük az elevenszülők számára készült változat is. Nagy méretük miatt kisebb halaknak nem igazán megfelelő, gyorsan lesüllyed és lassan ázik át. Ezért kiválasztásakor törekedjünk a halainknak megfelelő, fajspecifikus tápot választani. Kiváló kiegészítője a lemezes tápoknak.

Tablettás haltáp- tablettás haleleség

 

Száraz haleledelek használata

A száraz eleséget a vízfelszínre szórva, annyit kell beszórni, amennyit a halak 1-2 perc alatt megesznek. Ha nem tudjuk mekkora mennyiséget fogyasztanak el, akkor szórjunk be egy keveset, és ha a halak összekapkodták, akkor ismételjük meg. Néhány ilyen alkalom után már kitapasztaljuk, hogy mekkora mennyiségre van szükség, és azt egyszerre is beadhatjuk a halainknak. Fontos, hogy minél kevesebb ilyen eleség maradjon az akváriumban, mivel az bomlásnak indulhat, és megfelelő szűrés mellett a nitrát, megfelelő szűrés hiányában az ammónia szint megnövekedését okozza, ami algásodáshoz vezethet.

 

 

Fagyasztott eleségek

 

Általánosan használt táptípus, nagyon sok változata van, a különböző férgek, rákok és faj specifikus keverékek is elérhetőek belőle, használata egyszerű és néhány alapszabály betartását követően az egyik legegészségesebb táplálási forma. Érdemes változatosan használni, vagy akár többfélét összekeverve adni halainknak. Elérhetőek belőle kifejezetten ragadozóknak, mindenevőknek és növényevőknek készített keverékek is. Kiválasztásakor ügyeljünk halaink táplálkozási szokásaira és méretére. Rengeteg változat érhető el belőle, néhányat szeretnék kiemelni közülük.

Fagyasztott halételek

 

 

Fagyasztott Daphnia és Fehér szúnyoglárva


Kiváló kiegészítő eleség, de alacsony tápanyagtartalma miatt ne használjuk fő eleségként, egyéb, magasabb tápanyagtartalmú eleséggel (pl.: Mysis, Artemia vagy Vörös szúnyoglárva) keverve adjuk halainknak.

 

Daphnia
Daphnia

 

Fehér szúnyoglárva
Fehér szúnyoglárva

 

Vörös szúnyoglárva
Vörös szúnyoglárva

 

 

 

 

Fagyasztott Vörös szúnyoglárva


Tápértéke igen magas, viszont savas, ezért olyan halaknak, amelyek érzékenyek lehetnek bélgyulladásra (pl.: Törpesügérek) ne, vagy csak kis mennyiségben, 1-2 hetente egyszer, kísérő vagy kiegészítő táplálékként alkalmazzuk.

 

Fagyasztott haleledelek használata

Egy kis pohárkában, hideg csapvízzel, vagy akváriumvízzel felengedve várjuk meg míg felolvad majd szűrjük meg egy hálóval, lehetőleg olyannal, aminek a szövése elég sűrű ahhoz, hogy csak az olvadék víz és az olvasztásra használt víz távozzon, ezt követően adjuk a halainknak. Fontos, hogy ennél a táptípusnál fokozottan figyelni kell a túletetés elkerülésére, mivel a bomlásnak induló maradék fertőzést okozhat. Ne adjuk fagyasztott állapotban halainknak, mivel a jeges eleség bélgyulladást okozhat, valamint az a víz, ami az eleségbe bele van fagyasztva nem biztos, hogy olyan anyagokat tartalmaz, amit szívesen látnánk az akváriumunkban. Ne használjunk a felolvasztáshoz meleg vagy forró vizet és ne használjunk olyan eleséget, ami már egyszer felolvadt és vissza lett fagyasztva, mert mindkét esetben az eleség megromolhat. Hátránya, hogy a vízben maradó, el nem fogyasztott eleség növeli a vizünk foszfát tartalmát, ezért minimális túletetés esetén is, hosszútávon pontalga jelenhet meg az akváriumban. Ez rendszeres vízcserékkel, és megfelelő növényzettel megelőzhető.

 

 

Friss zöldségek, gyümölcsök

 

 

Halainknak szinte bármilyen nyers zöldséget, gyümölcsöt adhatunk. Használatuk egészséges, tápanyagtartalmuk növényevő halak tartása esetén kielégítő lehet. Viszont, ha mindenevő halaink vannak, akkor csak kiegészítő táplálékként használjuk. Itt is szeretnék bemutatni párat a legelterjedtebbek közül:

Otocinclus törpeharcsa uborkát eszik
Otocinclus törpeharcsa uborkát eszik

 

Zöld leveles növények


Az olyan zöld leveles növények, mint a banánlevél, fejessaláta vagy a spenót, magas vas, kálium és K-vitamin tartalmúak. Ezért erősítik halaink immunrendszerét, ugyanakkor rengeteg csersavat és oxálsavat is tartalmazhatnak, ami kis mennyiségben antioxidánsként hat, nagy mennyiségben viszont bélproblémákat okozhat, és akváriumunk vizét is savanyíthatja, ezért mértékkel (havonta 1 alkalommal) adjuk halainknak. Főként növényevő halak fogyasztják, viszont otthon készített haleleség keverékekben sügéreknek is adhatóak.

Zöld leveles növények

 

Tökfélék


Legelterjedtebben a cukkinit, uborkát és a sütőtököt használják. Ezek A, C-vitamin, folsav és kálium tartalmuk miatt igen jó immunerősítők halaink számára. Főként növényevő és mindenevő halaknak adjuk 1-2 hetente egyszer. Ha magas cukortartalmú zöldséget választunk, akkor fontos a megfelelő szűrés, mert a vízbe oldódó cukor mielőbbi lebontása szükséges.

Tökfélék a halak etetésében
Cukkini, uborka, sütőtök

 

 

Gyümölcsök


A gyümölcsfélék többségét is alkalmazhatjuk kiegészítő táplálékként, kiválasztásakor figyeljünk, hogy ne citrusféléket, bogyós vagy savas gyümölcsöket válasszunk. Legelterjedtebb az alma és a banán. Mind a kettő megfelelő, ugyanakkor ha a banánt választjuk, legyünk figyelemmel a banán magas pektin és fruktooligoszacharid tartalmára, ami természetes probiotikum. Ezt nem csak halaink, de rengeteg egysejtű és baktérium is szereti (pl.: papucsállatka), így elszaporodásukat okozhatja.

Banán alma akváriumi halétel

 

Friss zöldségek használata haleledelként

A friss zöldségeket és gyümölcsöket ne főzzük (ha csak keménységük ezt nem igényli pl.: répa), forró vízben forrázzuk le, hogy a rajta lévő baktériumok és gombák elpusztuljanak, és adjuk halainknak oly módon, hogy később könnyen eltávolítható legyen a maradék (etető edényben, saslik pálcára szúrva….stb.). A zöldségfélék maradékát 24-36, a gyümölcsfélék vagy más magas cukortartalmú zöldségek maradékát 16-24, a banán maradékát 6-8 óra elteltével távolítsuk el az akváriumból.

 

 

Élő eleség

 

A beszerezhetősége és az életben tartásának nehézségei miatt nem túl elterjedt a használata. Megfelelően alkalmazva a legtermészetesebb és legegészségesebb táplálási forma. Többnyire férgek, alsóbbrendű rákok vagy planktonok formájában beszerezhetőek. Megfelelő alkalmazása mellett ragadozó és mindenevő halak teljesértékű táplálékaként szolgálhat.

 

Vízibolha


A vízibolha a Daphnia és a Cyclops családba tartozó evezőlábú rákoknak a gyűjtőneve. Díszállat kereskedésekben megvásárolhatóak, vagy akár magunk is gyűjthetjük őket természetes vizeinkből. A Daphnia tápértéke alacsony, azzal inkább csak mindenevő halaink „vadász ösztönét” tudjuk kielégíteni, ne használjuk rendszeres táplálékként, kizárólag kiegészítőként. A Cyclops megfelelő tápértékkel rendelkezik, viszont nagyon apró, ezért nagyobb testű halak számára nem megfelelő.

 

 

 

Rotatoria


Vagy másnéven kerekesférgek. Számtalan faj tartozik ebbe a csoportba. Bolti forgalomban nem kapható, természetes vizeinkből gyűjthető. Nagyon apró méretű planktonok, magas tápértékű eleség, ivadékok táplálására kiváló. Mérete miatt (0,1-1mm) kevés kifejlett hal eszi meg őket.

 

 

 

Televényféreg


Egy apró (0,5-0,8mm-átmérőjű, 20-30mm hosszú) gyűrűsféreg. Bolti forgalomban ritkán kapható, otthon könnyen tenyészthető, magas tápértékű hal eleség. Ne használjuk fő eleségként, halainknak 2-3 hetente egyszer adjuk, ellenkező esetben magas zsírtartalma miatt elhízást okoz.

 

 

 

Grindál


A televényféreg trópusi változata, valamivel kisebb (0,2-0,25mm-átmérőjű, 6-15mm hosszú) gyűrűsféreg. Bolti forgalomban ritkán kapható, otthon könnyen tenyészthető, magas tápértékű hal eleség. Ne használjuk fő eleségként, halainknak 1-2 hetente egyszer adjuk, bár kevésbé zsíros, mint a televényféreg, így is elhízást okozhat.

Enchytraeus buchholzi - grindálféreg
Enchytraeus buchholzi - grindálféreg

 

Vörös szúnyoglárva


Nagyon magas tápértékű eleség, kiegészítő tápláléknak alkalmas. Bolti forgalomban kapható ezért könnyen beszerezhető. A legtöbb hal szívesen fogyasztja, ugyanakkor erre érzékeny halaknál, savassága, és a testén lévő kitin tüskék miatt bélgyulladást, bélsérüléseket, vagy egyéb bélbetegségeket okozhat. Kiválóan alkalmas díszmárnák, küllők, razbórák etetésére, viszont Sziámi harcoshal, törpesügérek, Diszkoszhalak számára akár végzetes is lehet.

 

 

 

Fehér szúnyoglárva


Alacsony tápértékű eleség, kiegészítő tápláléknak alkalmas. Bolti forgalomban kapható, bármelyik hal etetésére alkalmas. Alacsony tápanyagtartalma miatt ne ez képezze a fő táplálékát halainknak.

 

 

 

Fekete szúnyoglárva


Magas tápértékű, bármelyik hal szívesen fogyasztja. Bolti forgalomban nem kapható. Természetes vizeinkből gyűjthető. Beszerzési nehézségei miatt fő táplálékot nem alkothat, bár alkalmas lenne rá.

 

 

 

Artemia


Magas tápértékű, bármelyik hal szívesen fogyasztja. Bolti forgalomban kapható pete és nevelt formában is. A petéket otthon keltetve ivadék táplálásra használjuk apró mérete és magas tápanyag tartalma miatt. A nevelt változatot pedig kifejlett halaknak adjuk, fő táplálékként használható. Mivel sós vízi élőlények, ezért édesvízi akváriumban 4-6 óra alatt elpusztulnak, tehát ha a halak nem fogyasztják el azonnal, szennyezhetik vizünket.

 

 

 

Tubifex


Magas tápértékű haleledel, bármelyik hal szívesen fogyasztja, enyhén savas ezért a nagyon érzékeny halaknál bélproblémákat okozhat (pl.: Dario fajok), fő táplálékként alkalmazható. Bolti forgalomban kapható, illetve természetes vizeinkből gyűjthető. Fontos, hogy a Tubifex erősen szennyezett vízben található, ezért megvásárlását, begyűjtését követően legalább 3-4 napig ne etessünk velük, hogy a bélcsatornájuk kiürüljön. Minden etetést megelőzően át kell mosni, hogy az elhullott egyedek el legyenek távolítva, elkerülve ezzel a fertőzésveszélyt. Ügyeljünk a túletetés elkerülésére, mivel az akváriumban maradt tubifex elkezd táplálkozni és erősen szennyezi a vizet.

 

 

 

Black worm


A tubifex trópusi változata, általában előre csomagolt 90-150ml-es zacskókban kapható, laboratóriumi körülmények között tenyésztett, ezért egy gyors öblítést követően halainknak adható, képezheti fő táplálékukat. Ügyeljünk a túletetés elkerülésére, mivel az akváriumban maradt Black worm, csak úgy, mint a Tubifex, elkezd táplálkozni és erősen szennyezi a vizet.

 

 

 

Mivel ne etesd akváriumi halaidat

 

Szeretnék megemlíteni két olyan etetési formát, ami inkább arra példa, hogy hogyan NE csináld.

 

Liofilizált haleleségek:

Könnyen beszerezhető, majdnem minden díszállat kereskedés polcán megtalálható a szárított tubifex, szúnyoglárva, vízibolha... stb. Ezeknek az eleségeknek a tápértéke majdnemhogy egyenlő a nullával, ha fő tápláléknak használva ezekkel etetjük halainkat, jóllaknak ugyan, de tápanyagot nem visznek be, ezért alultápláltak lesznek. Tapasztalt akvaristák is használják ezeket, de kizárólag kiegészítő táplálékként, mivel egy-egy betegség kezelésénél, tinktúrák vagy oldatok halba juttatásában segítségünkre lehetnek.

 

Horgászoknak készített etetőanyagok, pelletek, csalik:

Ezeket a termékeket nem a halak táplálására készítik, bár lényegesen olcsóbbak, mint a díszhalak etetésére kifejlesztett tápok, nem ezen kell spórolni. Sajnos többször találkoztam már olyannal, aki kipróbálta, de ezeket a termékeket nem halak táplálására, hanem figyelmük felkeltésére fejlesztették ki, ezért főként ízfokozókat, színezékeket és illatanyagokat tartalmaznak, valamint különböző tartósítószerekkel és antibiotikumokkal tartósítják, hogy évek alatt se penészesedjenek el. Akvarisztikai felhasználásra teljesen alkalmatlan, mérgezi halainkat és tönkreteszi vizünket.




Szerző: Borók János



Az otthon tartott akváriumi halak megfelelő etetése a felelős tartás egyik legfontosabb része. A nem megfelelő etetés felboríthatja az akvárium mikrobiológiai egyensúlyát, növeli a vízben a bomló szerves anyag mennyiségét, és akár a halak pusztulásához is vezethet. Ha a halak nem a természetes táplálkozási szokásaiknak megfelelő eleséget kapnak, hosszú távon alultápláltakká válnak, hiánybetegségek alakulhatnak ki, gyengül az immunrendszerük, így sokkal fogékonyabbak lesznek a betegségekre.

Az etetés gyakorisága függ a halfajtól és az életkortól. Az ivadékokat és bizonyos sügérféléket akár naponta többször is érdemes etetni, míg például a gömbhalak többségének elég 2–3 naponta egyszer eleséget adni. A legtöbb, általánosan tartott díszhal kifejlett egyede jól érzi magát, ha naponta egyszer kap enni, nagyjából mindig ugyanabban az időpontban.

A legtöbb gyakran tartott akváriumi halfaj kifejlett egyedei akár 5–6 napot is kibírnak etetés nélkül, ha egyébként megfelelően vannak tartva és rendszeresen kapnak minőségi eleséget. Ez nem jelenti azt, hogy ennyit kellene kihagyni az etetések között, de jól mutatja, hogy rövidebb idejű távollét vagy kimaradt etetés általában nem okoz komoly problémát egy egészséges, beállt akváriumban.

A heti egyszeri kihagyott etetés több szempontból is hasznos. Segíti a halak szervezetének méregtelenítését, tehermentesíti az emésztőrendszert, és arra ösztönzi a halakat, hogy az akváriumban maradt eleségmaradékokat is összeszedjék. Ez nemcsak az egészségüknek tesz jót, hanem az akvárium tisztaságát is segít megőrizni. Különösen száraz, főleg színezett eleségek rendszeres használata mellett ajánlott a koplaló nap beiktatása.

Igen, bizonyos táplálkozási szokásokra visszavezethető betegségek, például a kettes típusú cukorbetegséghez hasonló állapot a halaknál is létezhet. A túl gyakori, nagy mennyiségű, szénhidrátban gazdag etetés hosszú távon komoly anyagcserezavarokat okozhat. Ezért fontos a rendszeres, mértékletes etetés, a fajnak megfelelő táplálék kiválasztása és a koplaló napok alkalmazása.

Az azonos időpontban történő etetés segít kialakítani a halaknál egy kiszámítható napi ritmust. Az alapvetően bujkáló életmódot folytató halfajok, például a kuli-kuli, így megtanulják, hogy mikor kell előjönniük az élelemért, ezért bátrabban mutatkoznak és jobban megfigyelhetők. A rendszeres etetési időpont a halaknek és a gazdának is biztonságot és kiszámíthatóságot ad.

Az akváriumban tartott halak táplálkozási szokásaik alapján három fő csoportba sorolhatók:

  • Ragadozó halak – főleg alsóbbrendű rákokat, férgeket, planktonokat, esetenként kisebb halakat fogyasztanak.
  • Mindenevő halak – rákokat, férgeket, planktonokat, algát, vízbe hullott gyümölcsöket, biofilmet és telepes baktériumokat is megesznek.
  • Növényevő halak – algát és a növények különböző részeit legelik, állati fehérjét csak elenyésző mennyiségben fogyasztanak.

A megfelelő haltáp kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni, hogy a halaink melyik csoportba tartoznak.

Ragadozó halaknak magas állati fehérjetartalmú eleségre van szükségük, például rákokra, férgekre, planktonokra, fagyasztott vagy élő eleségre. Mindenevő halak esetében a változatos étrend a kulcs: kapjanak állati és növényi eredetű táplálékot is. Növényevő halaknál pedig a növényi alapú tápok, algák, friss zöldségek a legfontosabbak, és csak minimális állati fehérje kerüljön az étrendjükbe.

A megfelelő haltáp kiválasztásakor először azt kell megvizsgálni, hogy halaink ragadozó, mindenevő vagy növényevő csoportba tartoznak. Ezután érdemes fajspecifikus tápot keresni, amely az adott halfaj igényeihez igazodik. Vegyes akvárium esetén többféle táp keverékét is használhatjuk. Fontos, hogy ne a legolcsóbb terméket válasszuk, hanem minőségi, jó összetételű haltápot, amely hosszú távon is kielégíti a halak tápanyagigényét.

A száraz haleleségek (lemezes tápok, granulátumok, tabletták) a legkönnyebben hozzáférhető és legelterjedtebb táptípusok. Előnyük, hogy könnyen adagolhatók, hosszú ideig eltarthatók, és kaphatók fajspecifikus és általános változatban is. Hátrányuk, hogy ha túl sok kerül az akváriumba, a maradék bomlani kezd, növeli a nitrát- és ammóniaszintet, és algásodást okozhat. Ezért nagyon fontos a mértéktartó etetés és a megfelelő szűrés.

A lemezes tápok a vízfelszínen maradnak és lassan süllyednek, ezért elsősorban felszínről táplálkozó halak etetésére alkalmasak. Ha csak lemezes tápot használunk, a talajlakó halak könnyen éhen maradhatnak, mert nem jut el hozzájuk elegendő eleség. Ilyen esetben a lemezes tápot mindig egészítsük ki gyorsan süllyedő granulátummal vagy tablettával, amelyet a talajlakó halak is elérnek.

A granulátumok nagyon sok méretben és változatban elérhetők, a 0,2–0,3 mm-es apró szemcséktől egészen a 20 mm-es nagy szemcsékig. Vannak lassan süllyedő és gyorsan süllyedő típusok is, így kiválaszthatjuk, hogy a vízfelszín közelében, a vízoszlopban vagy inkább a talaj közelében táplálkozó halaink igényeihez igazodjon. A granulátum kiválasztásakor figyeljünk a halak méretére és etetési zónájára.

A tablettás haltápokat elsősorban talajlakó halak számára fejlesztették ki, de léteznek kifejezetten elevenszülő halaknak készült változatok is. A tabletták gyorsan lesüllyednek és lassan áznak át, ezért a halak hosszabb ideig tudnak csipegetni belőlük. Kisebb halaknak a nagy tabletták nem mindig ideálisak, ezért fontos a méret helyes megválasztása. Kiválóan kiegészítik a lemezes tápokat vegyes lakóközösségű akváriumokban.

Száraz eleség esetén az a jó gyakorlat, ha annyi tápot szórunk a vízfelszínre, amennyit a halak 1–2 perc alatt maradéktalanul elfogyasztanak. Ha nem vagyunk biztosak a mennyiségben, először csak keveset adjunk, és ha a halak gyorsan megeszik, ismételjük meg. Néhány alkalom után jól látható, mekkora adagra van szükség. Fontos, hogy minél kevesebb maradék maradjon az akváriumban, mert a bomló eleség a nitrát- és ammóniaszint megnövekedését okozza, ami algásodáshoz vezethet.

A fagyasztott eleségek (különféle férgek, rákok, fajspecifikus keverékek) az egyik legegészségesebb és legtermészetesebb táplálási formát jelentik, ha néhány alapvető szabályt betartunk. Nagyon változatosan használhatók, többféle fagyasztott eleséget akár össze is keverhetünk, és elérhetők kifejezetten ragadozó, mindenevő vagy növényevő halak számára készült keverékek is. A változatos fagyasztott eleség segít abban, hogy a halak kiegyensúlyozott, tápanyagban gazdag étrendet kapjanak.

A fagyasztott eleséget egy kis pohárban, hideg csapvízben vagy akváriumvízben kell felengedni. Várjuk meg, amíg teljesen felolvad, majd szűrjük át egy sűrű szövésű hálón, hogy csak az eleség maradjon, az olvadékvíz pedig távozzon. Ezután adhatjuk a halaknak. Tilos meleg vagy forró vízben felolvasztani, illetve olyan eleséget használni, amely már egyszer felolvadt és vissza lett fagyasztva, mert ezek könnyen megromolhatnak, és fertőzésveszélyt jelentenek.

A fagyasztott eleséget soha nem szabad közvetlenül, jégkockaként az akváriumba dobni. A jeges eleség helyileg lehűtheti a halak emésztőrendszerét, ami bélgyulladást okozhat. Emellett az eleségbe fagyott víz összetétele sem mindig ismert, így olyan anyagok kerülhetnek az akváriumba, amelyeket nem szeretnénk a vízben látni. Ezért mindig felengedve, átöblítve adjuk a fagyasztott eleséget.

A fagyasztott eleségek tápanyagban gazdagok, ezért különösen fontos elkerülni a túletetést. A vízben maradó, el nem fogyasztott darabok gyorsan bomlásnak indulnak, és jelentősen növelik a víz foszfáttartalmát, ami hosszú távon pontalga megjelenéséhez vezethet. Rendszeres vízcserékkel és megfelelő növényzettel csökkenthető a kockázat, de a legjobb megoldás a mértékletes etetés.

Igen, számos akváriumi hal, különösen a növényevő és mindenevő fajok szívesen fogyasztanak friss zöldségeket és gyümölcsöket. Ezek egészségesek, vitaminban gazdagok, és növényevő halak esetén akár a fő tápanyagforrást is jelenthetik. Mindenevő halaknál inkább kiegészítő táplálékként használjuk őket, a fő eleség maradjon a minőségi száraz, fagyasztott vagy élő táp.

Haleledelként használhatunk például banánlevelet, fejessalátát vagy spenótot. Ezek magas vas-, kálium- és K-vitamin-tartalommal rendelkeznek, így erősítik a halak immunrendszerét. Ugyanakkor csersavat és oxálsavat is tartalmazhatnak, amelyek kis mennyiségben antioxidánsként hatnak, nagy mennyiségben viszont bélproblémákat okozhatnak és savanyítják a vizet. Ezért zöld leveleseket legfeljebb havonta egyszer adjunk, és mindig mértékkel.

A halak etetésében leggyakrabban használt tökfélék a cukkini, uborka és sütőtök. Ezek A- és C-vitaminban, folsavban és káliumban gazdagok, ezért kiváló immunerősítők. Elsősorban növényevő és mindenevő halak számára ajánlottak, 1–2 hetente egyszer. Ha magas cukortartalmú zöldséget választunk, különösen fontos a jó szűrés, mert a vízbe oldódó cukrok gyorsan lebomlanak és terhelik a biológiai rendszert.

Gyümölcsök közül leginkább az alma és a banán terjedt el haleledelként. Fontos, hogy kerüljük a citrusféléket, a bogyós és erősen savas gyümölcsöket, mert ezek irritálhatják a halak emésztőrendszerét és savanyíthatják a vizet. A banán magas pektin- és fruktooligoszacharid-tartalma miatt természetes probiotikum, amit nemcsak a halak, hanem sok egysejtű és baktérium is kedvel, ezért túlzott használata elszaporodásukat okozhatja. Gyümölcsöt mindig csak kis mennyiségben, kiegészítő táplálékként adjunk.

A friss zöldségeket és gyümölcsöket nem kell megfőzni (kivéve, ha nagyon kemény, például répa). Elég, ha forró vízzel leforrázzuk őket, hogy a felületükön lévő baktériumok és gombák elpusztuljanak. Ezután olyan módon tegyük az akváriumba, hogy a maradék könnyen eltávolítható legyen, például etető edényben vagy saslikpálcára szúrva. A zöldségmaradékot 24–36 óra, a gyümölcsöket és más magas cukortartalmú zöldségeket 16–24 óra, a banán maradékát pedig legkésőbb 6–8 óra elteltével el kell távolítani.

Az élő eleség (férgek, alsóbbrendű rákok, planktonok) megfelelően alkalmazva a legtermészetesebb és legegészségesebb táplálási forma az akváriumi halak számára. Különösen a ragadozó és mindenevő halak értékelik, és gyakran fő táplálékként is adható. Hátránya, hogy a beszerzése és életben tartása nehézkes lehet, illetve természetes vizekből gyűjtve kórokozókat és szennyeződéseket is bevihetünk az akváriumba, ezért nagy odafigyelést igényel.

A liofilizált haleleségek – például szárított tubifex, szúnyoglárva, vízibolha – könnyen beszerezhetők, de tápértékük a legtöbb esetben nagyon alacsony. Ha ezeket használjuk fő táplálékként, a halak jóllaknak ugyan, de nem jutnak elegendő tápanyaghoz, így hosszú távon alultáplálttá válnak. Tapasztalt akvaristák is legfeljebb kiegészítő eleségként használják őket, például gyógyszeres kezeléseknél, tinktúrák vagy oldatok halba juttatására.

A horgászoknak készült etetőanyagok, pelletek és csalik nem akváriumi halak hosszú távú táplálására készülnek, hanem arra, hogy rövid időre felkeltsék a halak figyelmét. Ezek a termékek gyakran nagy mennyiségű ízfokozót, színezéket, illatanyagot tartalmaznak, és különböző tartósítószerekkel, antibiotikumokkal kezelik őket, hogy évekig se penészedjenek el. Akváriumi használat esetén ezek az anyagok mérgezhetik a halakat és tönkreteszik az akvárium vizét, ezért nem szabad őket díszhalak etetésére használni.